Párterápia
Szöllős Ákossal öt éve tartunk közösen rendszerszemléletű párterápiákat. Az ülések két terapeuta jelenlétében kéthetente 90 percben zajlanak.
A kapcsolat elején szinte elképzelni sem tudjuk, hogy valaha nehézségeink adódnak majd. De a kihívásokkal teli életciklusváltásoknál előfordulhat, hogy olyan problémák jelentkeznek, melyekhez érdemes külső segítséget kérni.
Vannak, akik házasságkötés előtt szeretnének meggyőződni arról, hogy egymáshoz valók-e. A házasság első évtizedében jelentkezőknek általában kisgyerekeik vannak, és a gyereknevelés kihívásai mellett kevés erőforrás marad a kapcsolatra. Később megterhelő lehet a kamaszok határfeszegetése, majd a felnőtt gyerekek kirepülése, és a pár tagjainak folyton újra kell értékelniük az egymáshoz fűződő viszonyukat is.
Tapasztalatuk szerint a párkapcsolatban megélt érzelmi biztonság megingása vagy elvesztése a legtöbb ember számára valódi kínt jelent. Megjelenhet benne a nem vagyok elég, a nem tudok megfelelni, a magány és a nem szeretettség érzése.
A nehéz érzések hirtelen csapnak le, mintha a másik a piros gombunkra tenyerelt volna. Néha szinte érthetetlen mind saját magunk, mind a tásunk számára, hogy az a mondat, az a pillantás, az az az egyszerű reakció vagy éppen annak a hiánya, miért vált ki ilyen eltúlzottnak tűnő reakciót belőlünk. Olyan mintha a válaszunk nem csak az „itt és most”-nak szólna, hanem valamikor réges-régen, „akkor és ott” sebződtünk meg, és a másik ezt a sebet horzsolná meg.
Ha az a megélésünk, hogy folyton ugyanazokat a vitákat játszuk le, és szinte forgószélként elragadnak magukkal az érzések, akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy azt az érzékeny pontját találjuk el egymásnak, ahol a leginkább sebezhetőek vagyunk. Mintha valamiféle kényszert éreznénk, hogy újra- és újraéljük azt a szenvedést, amit a seb megérintése okoz. A lelki sebeket az idő önmagában többnyire nem gyógyítja. Keressük a gyógyszert, amitől enyhül a fájdalom. Ám a kapcsolatban keletkezett seb csak kapcsolatban tud gyógyulni.
A rendszerszemléletű párterápia során lehetőségünk van egy nyugodt és biztonságos térben ránézni mindarra, ami köztünk zajlani, megérteni, hogy miként kúsznak be és hatnak egymásra a párkapcsolatunkba a transzgenerációs és a gyermekkori történeteink fájdalmai. A párkapcsolatban megjelenő érzések és a régi történetek fájdalmai bonyolultan összekeverednek. Az ösztönös reakciók mögötti szükségletek felismerése és kommunikálása, a másik szükségleteinek és azok történetének megértése elindítja az érzelmi egymásra hangolódást.
Ez olyan tanulási folyamat, amely elindulhat a párterápia keretében, majd gyakorolni egy élethosszon keresztül szükséges.
Családterápia
Szöllős Ákossal öt éve tartunk közösen rendszerszemléletű családterápiákat. Az ülések két terapeuta jelenlétében kéthetente 90 percben zajlanak.
Amikor egy családtag szenved, az a többiekre is hatással van, az együttes szenvedésből pedig racionálisan következik a kölcsönösség és az egymásért vállalt felelősség. Sokan mégis egy-egy családtagjukat küldenék terápiába, mondván, vele van baj, változzon meg ő, szinte azt állítva, hogy kizárólag az ő felelőssége, hogy hogyan működik.
Éppen ezért érthető a meglepődés, amikor az egész család terápiája szóba kerül, hiszen a családtagok gyakran azt gondolják, hogy csak a tünetnek kell megszűnnie, és egy csapásra minden jó lenne.
Ugyanakkor, ha a családot egy rendszernek tekintjük, akkor be kell látnunk, hogy sokkal nehezebb a rendszer egyetlen tagjának változást elérnie, mint amikor az egész rendszer együtt, közösen tesz a változásért. Mindez nem arról szól, hogy ki a hibás vagy hol rontottuk el.
A családterápia lehetőség, nem ítélet. A családnak van elsősorban képessége arra, hogy megváltoztassa a családtagot körülvevő helyzetet azzal, hogy felelősséget vállalva érte vele együtt vesz részt egy terápiás folyamatban. Nem arról van szó, hogy oldják meg a helyzetet, hiszen ők hibáztak, hanem arról, hogy nekik van lehetőségetek arra, hogy saját maguk változása által megváltoztassák a helyzeteket.
A rendszerszemléletű családterápia szerint a családnak sokkal könnyebb változást elérnie, amikor az egész rendszer együtt, közösen tesz a változásért legyen szó valamilyen pszichés nehézségről, gyermeki szorongásról, evészavarról, vagy akár a kapcsolódási nehézségekről, konfliktusokról.