Egyéni tanácsadás gyerekeknek
Öt év óvodapszichológusi és négy év Pedagógiai Szakszolgálatban szerzett tapasztalatom mellett a saját anyaságom is hozzájárult, hogy megismerjem a gyermekkori és serdülőkori évek sajátosságait, legnagyobb kihívásait, illetve megoldási lehetőségeit.
A Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat megyei munkaközösség vezetőjeként az intézménypszichológia hatékonyságának növelésén dolgoztam. Ennek köszönhetően mélyebben megérthettem a gyermekek oktatási intézményekben felbukkanó nehézségeit, a teljesítményszorongástól kezdve, a beilleszkedés kihívásain át, a különböző tanulási és figyelmi nehézségekig.
Elmélyedtem a resztoratív konfliktuskezelés és az iskolai bántalmazás (bullying) megelőzésének témakörében is. Munkám során különböző prevenciós programok bevezetésében, valamint a pedagógusok szakmai támogatásában is részt vettem.
A saját anyaságom és a családokkal folytatott munka egyaránt abban erősített meg, hogy a gyereknevelésben nincsenek mindenkire érvényes receptek és útmutatók. Minden család a saját működésének szakértője, amelyhez pszichológusként a fejlődéslélektani ismereteimet, illetve a sok éves intézménypszichológiai és gyermekterápiás tapasztalatomat teszem hozzá, hogy együttes erővel megtaláljuk azt, ami a legjobb a gyermeknek és a családnak.
A szülőkkel való közös gondolkozás mellett egyénileg is foglalkozom a gyerekekkel, ahol elfogadó légkörben a játékon, beszélgetésen és meséken keresztül lehetőségük van kifejezni és feldolgozni az érzéseiket, illetve a velük történteket.
Problémák, amikkel kereshetnek:
szorongás, indulatkezelési nehézségek, érzelemszabályozás, szociális készségfejlesztés, beilleszkedési nehézségek, önismeret, önértékelés
Tanácsadás fenőtteknek:
Gyakori tapasztalat, hogy az érzéseket csak testi lenyomataikban ismerjük, vagy legfeljebb azt tudjuk megmondani, hogy jól vagy rosszul érezzük magunkat. A jó életet keresve felelősségünk van abban, hogy kapcsolódjuk önmagunkhoz és megmutassuk a belső valóságunkat a másik számára.
A konkrét tanácsok általában kevés fogódzót nyújtanak a nehézségekben. Akkor tudjuk a másikat leginkább támogatni, ha olyan biztonságos, támogató és együttérző környezet teremtünk, ahol nehéz kérdéseket is meg tudunk vitatni.
A felelősségem abban áll, hogy segítsem a hozzám fordulókat, hogy rálássanak a mozgatórugóikra és a környezet szempontjaira. A többszempontú magyarázatok megjelenése pedig szükségtelenné teszi a diszfunkcionális viselkedéshez való merev ragaszkodást, és lehetőséget biztosít arra, hogy új utakat válasszon/válasszanak. Meggyőződésem, hogy a folyamaz sikere végső soron azon múlik, hogy sikerül-e őszinte dialógust kialakítani, és

